Cserjék féreg. Cserjék féreg. Main navigation
Peter Bertus-Barcza National Geographic Magyarország A közelmúltban egy két évtizede nem látott, hatalmas, liliomként illatozó gyűrűsférget ástak ki Washington államban.
A palouse-i óriás-földigilisztának nevezett gerinctelen majdnem egy méteresre nőhet. A ritka féregre Yaniria Sanchez-de Leon akadt rá, amikor a Palouse közelében lévő védett területen folytatott talajtani kutatásokat doktori munkájához.
Nagyon izgatott lettem, amikor rábukkantam! A földigilisztát elsőként Frank Smith kutató pillantotta meg ben, és leírása szerint az állat mélyen a termékeny palouse-i talajban él.
A nyári hónapokban az óriás-földigiliszta kis híján 5 méterre is leáshatja magát, hogy hűvösben és nedves környezetben maradjon. A vizet a nefridiumoknak nevezett, veseszerű szervei révén őrzi meg. Noha sokan már attól megijednének, ha egy méteres féregre bukkannának, az Ausztráliában élő rokona, a Megascolides cserjék féreg majdnem 5 méter hosszúra cserjék féreg megnőhet.
Úgy tűnik azonban, a méret nem segít a telepesek által a növényekkel behurcolt európai földigiliszta elleni védekezésben. Most ő is megerősítette, hogy Sanchez-de Leon a palouse-i óriás-földigilisztára bukkant.
A hegyvidéki erdő, mint élőhely Eszköztár: Cserjék féreg tölgyek sokszor más fajokkal keveredve alkotnak elegyes erdőket. Lombkorona szintjük kettős, ennek ellenére sem sötét a tölgyesek belseje, az alsóbb szintek fényviszonyai is jók, ezért a cserje- és gyepszint fajokban gazdag. A bükkfák lombkoronája teljesen összezárul, ezt az árnyékoltságot sem más fafaj, sem a cserjék nem viselik el. A fenyőerdőben a fák sűrűn állnak, nem engedik át a napfényt.
A kutatók nem cserjék féreg fényes jövőt cserjék féreg állatnak. Úgy vélik, hogy az emberi tevékenység következtében az eredeti állománynak csak alig egy százaléka maradt életben, és az is rendkívül veszélyeztetett.