Gyógyszerek megelozes celjabol

Felmérések szerint világszerte emberek százmillió szednek például sztatinokat, megelőzés céljából. Mint a cukorkát… A szerző gyógyulását követően elbeszélgetett kezelőorvosával, aki elmondta neki: mintegy tíz évvel ezelőtt a gyógyszeripariak zöld utat kaptak gyógyszerek megelozes celjabol, hogy az orvosoknak sztatinokat ajánljanak nem csak gyógyszerek megelozes celjabol, illetve hasonló betegségekre, hanem bármire.

Így aztán ilyen típusú gyógyszereket szednek életük végéig nem csak a súlyos betegségen átesettek, hanem azok is, akiknek mondjuk 0, ezrelék az esélye a stroke-ra.

Szerinte esetükben nagyjából öt százalék számára használ a gyógyszerezés, a többiek teljesen fölöslegesen veszik be. A nagy gyógyszergyártó vállalatokkal kötött titkos megállapodásuk, alkujuk miatt, amelyek nyomán ilyen-olyan utakon keresztül részesedést kapnak a megnövekedett eladásokból — állítja a szerző.

Jacques Peretti statisztikái szerint az emberek manapság a gyógyszerek rabjai. És nem azért, mintha manapság betegebbek lennénk, mint ötvenévvel ezelőtt.

Az igaz, hogy a fogyasztói társadalmak az elöregedés és az elhízás jeleit mutatják, ám a receptre felírt orvosságok mennyisége jóval meghaladja a szükségeset, a vény nélkül kapható gyógyszerekről már nem is beszélve.

A gyógyszergyártók — az orvosok nem kis segédletével — maximalizálták a megbetegedésveszélyét, és a modern élet sajnos, szükséges velejáróit — a szorongást, a stresszt, a neurózist — igyekeztek orvosi szindrómaként elkönyvelni, amelyek gyógyításához feltétlenül gyógyszerekre van szükség. Így aztán — papíron — betegebbek vagyunk, mint ötven évvel ezelőtt — állapítja meg Jacques Peretti. Amerikai adatokat felhasználva rámutat, hogy a milliós ország gyógyszerek megelozes celjabol több mint fele gyógyszerek megelozes celjabol szed — leginkább sztatinokat, amelyek egyébként a világon leginkább használatos gyógyszerkészítmények.

Ezek a koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerek, amelyek elvileg általában százalékkal csökkentik az olyan szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint a szívinfarktus és a szélhűdés.

A gyógyszerek

Ezek valóban olyan betegségek, amely egész életén át elkísérhetik az embert. A benzodiazepinek pszichoaktív szerek, szorongás és alvászavarok kezelésére használják. Szakemberek szerint rövid távú alkalmazásuk általában hatékony és biztonságos, hosszú távon viszont függőséget, alvászavart, depressziót, pánikrohamot okozhat, csökkennek a kognitív funkciók, romlik az autóvezetési képesség, gyakoribb a töréssel járó elesés, de a demencia és az Alzheimer kockázata is fokozódhat.

Bevételeik ugyanis aggasztóan csökkenni kezdtek. Ő ugyanis a baj gyökerét abban látta, hogy gyógyszereket eddig csak a beteg emberek gyógyszerek megelozes celjabol. Ami — a gyógyszergyártók jövedelmei szempontjából — nem normális dolog.

Kapcsolódó anyagok.