Állattan | Digitális Tankönyvtár

Platyhelminthes szaporodási mód, Ivartalan szaporodás

Benedek Pál 1. A sejtről általában A sejt alkotó részei 1. Sejtmembránok 1. A sejthártya protoplazma membrán 1. Citoplazma 1.

Ivartalan szaporodás

Intracitoplazmatikus membránrendszer és a sejtorganellumok 1. Sejtmag 1. A sejt mozgási apparátusa 1. A sejt anyagcseréje, növekedése Sejtszaporodás osztódás II. Bakcsa Flórián 2. Az állati test szerveződése 2.

Az állati szövetekről általában 2.

Ivaros szaporodás

Az állati szövet típusai: Hámszövetek tela epithelialis Kötő- és támasztószövetek tela connectiva Izomszövetek tela muscularis Idegszövet tela nervea III. Benedek Pál 3. Összehasonlító állatszervezettani alapok Kültakaró és mozgásszervek Táplálkozás és emésztés szervrendszere Az anyagszállítás szervrendszere A légzés szervrendszerei Platyhelminthes szaporodási mód és ozmoreguláció szervrendszerei A szaporodás szervrendszerei Endokrin szervek rendszere hormonrendszer Idegrendszer és érzékszervek 3.

Az állatok táplálkozási típusai 3. Az állatok szaporodási módjai IV. Benedek Pál 4. A faj fogalom értelmezése 4. A klasszifikáció alapelvei 4. A zoológiai nevezéktan alapelvei 4. A növények és az állatok közti alapvető különbségek 4. Az állatvilág rendszerezésének áttekintése V. Benedek Pál 5. Laposférgek törzse Platyhelminthes 5. Hengeresférgek törzse Nematoda 5. Győrősférgek törzse Annelida 5. Platyhelminthes szaporodási mód törzse Arthropoda Általános jellemzésük, rendszerezésük Rákok altörzse Crustacea Ikerszelvényesek osztálya Diplopoda Százlábúak osztálya Chilopoda Rovarok osztálya Insecta 2 3 Pókszabásúak osztálya Arachnida 5.

Puhatestőek törzse Mollusca 5. Gerincesek törzse Vertebrata Dr. Benedek Pál A növények és az állatok közti alapvető különbségek Az élővilág egyes országai számos alapvető tulajdonságban különböznek egymástól. Ezek közül mezőgazdasági nézőpontból a növények és az állatok kiemelkedő jelentőségűek ezért a közöttük lévő legfőbb különbségekkel foglalkoznunk kell.

Anyagcsere: a platyhelminthes szaporodási mód autotróf anyagcserét folytatnak, vagyis szervetlen platyhelminthes szaporodási mód, gyökereikkel a talajból felvett ásványi sókból és vízből, napfényenergia felhasználásával szerves anyagot állítanak elő.

Erre a sejtjeikben lévő klorofill szintestek működése teszi képessé őket, amelyek a nap sugárzó energiájának megkötése platyhelminthes szaporodási mód biztosítják a szervetlen molekulák átalakulását szerves vegyületekké. A növények saját testüket az így előállított szerves anyagokból építik fel.

A növények ezáltal az élővilág elsődleges szerves anyag előállítói ún.

platyhelminthes szaporodási mód

Az állatok heterotróf anyagcserét folytatnak, vagyis nem képesek szervetlen vegyületekből szerves anyagot szintetizálni hanem arra képesek, hogy a természetből felvett szerves anyagokat táplálék egyszerűbb szerves anyagokká lebontva, ezekből építsék fel szervezetüket.

Energia forrásul is a környezetből felvett szerves anyagokat hasznosítják, azok egy részét elégetve. Az állatok platyhelminthes szaporodási mód része növényevő, vagyis a primer szerves anyag termelő növényeket fogyasztják, más részük állatevő növényevő állatokat, vagy állatevő állatokat esznek vannak közöttük omnivor szervezetek élő növényt és állatot is fogyasztanakvalamint hilofág szervezetek elhalt növényi vagy állati maradványokon élnek illetve pantofág lényeg elhalt és élő szerves anyagot is esznek.

Testfelépítés: a vannak férgek nemcsak a szervetlen tápanyagokat, hanem ezek átalakításához a szükséges napenergiát is a környezetükből veszik fel. Ennek következtében nagy felületen kell érintkezzenek a környezettel mind a föld alatti régióban gyökerekmind a föld felett levelek.

parazitak tunetei olcsó és hatékony tabletták férgektől férgek számára

Testfelépítésük tehát autotróf anyagcseréjük következtében nyíltnak nevezhető. Habár ez a környezettel való nagy felületű érintkezés miatt nagy veszélyeket rejt, anyagcseréjük jellege miatt más típusú felépítésre nincs lehetőség.

Az állatok ezzel szemben kész szerves anyagokat fogyasztanak el táplálékul ezért nem kénytelenek nagy felületen érintkezni környezetükkel, hiszen a táplálék szerves anyagai biztosítják saját szervezetük felépítését és a szervezet működéséhez szükséges energiaforrást is. Lehetőségük van arra, hogy a lehető legkisebb felülettel érintkezzenek a felülettel, és ezzel a lehető platyhelminthes szaporodási mód mértékűre csökkentsék a környezettel való érintkezésből fakadó kockázatokat.

Az állatok testfelépítését ezért zárt típusúnak nevezzük. Szöveti felépítés: a növények és állatok szöveti felépítése sok tekintetben rokonságot mutat, habár az egyes, hasonló funkciót betöltő szövettípusok felépítése a növény és állatvilágban eltérő. Platyhelminthes platyhelminthes szaporodási mód mód hasonlóságok mellett azonban igen nagy különbség az, hogy az állatok szervezetében két olyan szövetcsalád létezik, amelyekhez hasonló sincs a növényekben.

MEZŐGAZDASÁGI ÁLLATTAN

Ezek az izomszövetek és az idegszövet. Az izomszövetek az állatok mozgásképességét biztosítják, az idegszövet pedig hatékony, gyors ingerület felvételt tesznek lehetővé a környezetből, valamint a szervezet működésének gyors idegi összerendezését, szabályozását.

Az állatok ezáltal a környezet hatásaira élénkebben reagálnak és hatékonyabban, speciálisabban képesek alkalmazkodni. Ezt a két szövetcsaládot animális szöveteknek nevezzük, mert a növényekben hasonló nem található. Végeredményképpen platyhelminthes szaporodási mód azt mondhatjuk, hogy a növények szöveti felépítése viszonylag egyszerűbb, az állatok szöveti felépítése viszont bonyolultabb.

Vázrendszer: a növényvilágban elkülönült vázrendszer nem létezik és nem is szükséges, hiszen a növények parazita mentes a sejthártyára protoplazma membrán ráépülve, a sejt 4 5 által kiválasztott cellulóz tartalmú, szilárd sejtfal veszi körül. A cellulóz sejtfalak összessége biztosítja a növények testének megfelelő szilárdítását így elkülönült vázrendszer felesleges.

Az állatok sejtjeit viszont csak a sejthártya protoplazma membrán borítja, amelyre sejtburok ugyan rá épül és ez hasonló eredetű képződmény mint a növények sejtfala viszont nincsen benne cellulóz illetve más szilárd megjelenést biztosító anyag, ezért az állatok testének szilárdítását elkülönült vázrendszer biztosítja.

Ez az állatok egy részénél belső váz, másoknál külső váz, vagy pedig féreg-szerű hidrosztatikus váz. A vázrendszer az állatvilágban egyúttal az izomszövetek tapadási felületeit is biztosítja.

A vázrendszer léte ezért fontos feltétele az állatok mozgásképességének. Mozgásképesség: a platyhelminthes szaporodási mód mint közismert nem képesek aktív helyváltoztató mozgásra. Egyes szerveik levelek, hajtások helyzetváltoztató mozgást végezhetnek, amit a turgor nyomás változása idézhetnek elő. Ugyanakkor előfordul hogy a növények magvaikat kiszáradó termésükből annak rugószerű felnyílása révén elszórják a környezetükben.

Máskor olyan képletek alakulhatnak ki, amelyeket a szél felkap és tovaszállít. Ez azonban mind passzív típusú mozgás és a növények elmozduló képletei és így véletlenszerű, hogy a növények elmozduló képletei hová kerülnek. Az állatok ezzel szemben aktív helyzetváltoztató mozgásra képesek, vagyis mozgékonyak, amit vázrendszerük és izomzatuk összekapcsolódása révén kialakuló mozgásszerveik tesznek lehetővé.

Az állatok esetében a mozgás nemcsak a helyzetváltoztató mozgás esetében nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az izomműködésnek mozgásnak belső szerveik működésében is nélkülözhetetlen szerepe van. Az idegi működés kivételével a többi élettani funkció izom működés platyhelminthes szaporodási mód nem valósulna meg izomműködés szükséges a táplálkozás, a bélműködés, légzés, kiválasztás, szaporodás életfolyamataihoz. Növekedés: a növényvilágban, pontosabban az évelő növények világában évente megújuló növekedésnek vagyunk tanúi.

Tartalomjegyzék

Platyhelminthes szaporodási mód a növények évente új gyökereket, hajszálgyökereket, ágakat, leveleket, virágokat terméseket növesztenek. Ennek révén a növények termete is növekszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a növényekre folyamatos növekedés jellemző, mondhatjuk úgy is, hogy a növények növekedése viszonylag korlátlan. Az egy éves növények esetében ezt nem olyan platyhelminthes szaporodási mód első pillanatra elfogadni. Azonban az állítás esetükben is igaz, mert ha a kedvezőtlen téli időjárás nem vet véget növekedésüknek pl.

Ugyanakkor a növények termete és növekedése rendkívül nagy mértékben függ a környezeti feltételektől. Rossz termőhelyű körülmények között, vagy árnyékban egy növény legfeljebb néhány cm méretű, míg kedvező termőhelyen ugyanaz a növényfaj platyhelminthes szaporodási mód több méteresre is megnőhet.

Ezzel szemben az állatok növekedése határozottan korlátozott. Miután az állat elérte az ún.

platyhelminthes szaporodási mód parazitákból származó népi gyógynövények

Súlybeli gyarapodás vagy csökkenés a táplálék mennyiségétől előfordulhat, platyhelminthes szaporodási mód ez a növekedési képességgel nincs összefüggésben. Előfordulnak rendellenesen kisméretű és rendellenesen nagyméretű példányok, de még ezek között sincsen olyan nagy méretű különbség, mint a növényeknél jellemző normális eltérések. Ingerlékenység: A növények ingerelhetősége rendkívül korlátozott.

Még ma is vita folyik arról, hogy vajon a növények képesek-e és ha igen milyen mértékben képesek a környezetből érkező ingereket felvenni, s szervezetükben továbbítani. Az eddig feltárt lehetőségek arra mutatnak, hogy a növények ingerlékenysége rendkívül korlátozott és lassú. Ezzel szemben az állatok ingerlékenysége nagyon élénk.

  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Gyógyászat férgekről decaris vélemények
  • Egysejtű szervezetekben[ szerkesztés ] A prokarióták kettéhasadássalaz eukarióta egysejtű növények hasadással, osztódással vagy sarjadzással, a többsejtűek pedig egyes részeik önállósulásával szaporodnak ivartalanul.
  • Ivaros szaporodás – Wikipédia
  • Ivartalan szaporodás – Wikipédia
  • Szaporodás A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre.
  • Deworming kígyó

Miután van idegrendszerük és erre támaszkodó érzékszerveik, a környezetből érkező hatásokat igen gyorsan képesek észlelni és azokra képesek nagyon gyors megfelelő reakciót tanúsítani. Ez az állatok környezethez való alkalmazkodó képességének legfontosabb eleme.

MEZŐGAZDASÁGI ÁLLATTAN - PDF Free Download

Alkalmazkodás a környezethez: a növények esetében az életben maradás alapvető feltétele a környezethez való igen nagy alkalmazkodó képesség. Ezt legegyszerűbben úgy 5 6 fejezhetjük ki, ha azt mondjuk, a növénynek ott kell megélnie ahová a mag hullik.

Ha nem képes az adott viszonyokat elviselni, elpusztul.